Kérdések és válaszok.

Nna, csak elkészült rendesen az elmúlt hónapok bejegyzéseiben mutogatott kétoldalas sztori.
Igazából ránézésre (így harmadik blikkre) sokkal jobbak is akadnak évekkel ezelőttről, viszont ha megnézzük a szöveget (igazából lehetett volna ez egy félperces történetszösszenet is, de mint említettem múltkor, a cél épp' az lenne, hogy visszaszokjak a rendes képregény-rajzoláshoz), ezúttal feltűnően előtört belőlem a filozófus.
Az itt felvetett alapkérdés már 2010 óta foglalkoztatott, de csak nemrég jutottam valamiféle "megoldásra", amit nyilván egy blőd allegóriába csomagoltam, ahogy az illik.



Ami a munka során nagyon nyilvánvalóvá vált, hogy kéne már egy szkenner, de végülis félkreatív módszerekkel sikerült megoldanom a befotózást is. A szövegeket pedig először külön lapra írtam, és utólag próbáltam gépben beilleszteni őket a megfelelő helyre, de a végeredmény nem igazán tetszett, úgyhogy egy klasszikusabb módszerhez nyúltam vissza, és nemes egyszerűséggel ráragasztottam a szövegbuborékokat az eredeti képre.

Akárhogyis, ebből is tanultunk. Legközelebb talán már gördülékenyebben megy a dolog.
Úgyis le akartam tudni még pár hasonló rövid holmit gyakorlásként, avagy "bemelegítésként" a NAGYLÁB előtt.


/Azt azért még, mintegy lábjegyzetben, megjegyzem, milyen szépen, már-már animáltan gesztikulál a fő karakter!/