Szóval jómúltkor egy művészellátóban volt dolgunk nővéremmel, és ha már ott voltunk, vettünk egy tubus festéket linónyomtatáshoz, gondolván, itt az ideje újra megpróbálkozni otthon, félamatőr körülmények között lenyomtatni pár réégi-régi metszetet (a Papírember után egy párszor próbálkoztunk ilyesmivel, de inkább feladtuk).
Szóval hazatérvén előszedtem pár kisebb, körülbelül tíz éve a sorára várakozó darabot, és neki is álltunk a konyha feldúlásának. A nyomtatási procedúra részét képezte egy repedt tükör és egy formásabb díszkő is, és végül azért készült pár jobb nyomat is. Persze még közel sem fejlesztettük tökélyre a folyamatot, de ahogy mondani szoktam: egynek jó.
Volt egy, az együttműködésre valamivel több hajlandóságot mutató kép is, amit mindenféle színű cédulán kipróbáltunk, majd nővérem tüchtig kis pop-art jellegű kollázsba rendezte mindegyik variánst.
Íme:
Mindenesetre jó volt kicsit visszatérni ehhez a műfajhoz is, és most jöttem rá, hogy ez gyakorlatilag egyfajta időkapszula volt!
Még az is megfordult a fejemben, hogy talán új metszeteket is készíthetnék valamikor, hisz festék még van bőven, linóleum is akad még, és fokozatosan biztosan kialakulna a nyomtatás tökéletes menete is.
Akárhogyis, először foglalkozzunk az aktualitásokkal, nevezetesen:
March M.O.D.O.K. Madness!
Hamarosan.
