Jó régen volt már, hogy felkerült a legutóbbi Über-Nosztalgiaest bejegyzés, egész pontosan 2013 januárjában.
Talán illenék gyorsan összefoglalnom, miről is van szó:
Lényegében nosztalgiázok egy sort, és közzéteszem réééégi-régi képregényeimet, még a blog előtti időkből.
Legutóbb eljutottunk az általános iskolai pályafutásom legvégére, a 2006os 8A: Ballagással, ami igazság szerint a maga tíz oldalával szégyentelenül rövid lett, mivelhogy a megrajzolás során közbejött a gimnáziumi gólyatábor, ami bizonyos szemszögből nézve mérföldkő volt, így eltartott egy ideig, míg újra visszatértem a már elavult történethez, hogy tulajdonképpen sebtiben lezárjam és rögtön neki is ugorjak a gólyatábor eseményeit panelre vetni.
Ahogy az várható volt, ez a nagy lelkesedés egy hosszú, többoldalas, a teljes szereplőgárdát bemutató listát eredményezett (olyan "mellékszereplőkre" is kitérve, mint a helyi részeg öregúr, aki útbaigazítást adott az első napon a kocsma hollétét illetően, illetve szalonnasütésre is meg akart minket invitálni), de aztán csak hónapokkal később, már javában megkezdve gimnáziumi karrierünket, kezdtem neki a konkrét képregénynek, egy új, leegyszerűsített főszereplő-listával (érdekesség, hogy még így is akad rajta olyan, aki aztán a sztoriban jószerivel fel sem tűnik).
Ez a hosszú szünet a konkrét események és a papírravetésük között aztán számtalan kihagyást eredményezett; sokszor olyasmik maradtak ki, amikért pedig mégiscsak kár, de itt néhányat azért felsorolok:
1. Például volt egy Beni nevű srác, aki rögtön az első nap úgy berúgott, hogy az Enikő nevű ifisnek kellett pátyolgatnia, úgyhogy mentek is a disznó poénok, hogy "jól leápolta", és így tovább, aztán ennek eredményeként jól össze is jöttek. /egyébként jellemző-mód az ilyesforma romantikus vonzatú esetek, szándékosan vagy sem, de kimaradtak./
2. Meg egyszer Normannék felmásztak a zuhanyzó ablakába, hogy kukkoljanak, illetve később Fürtös, ha minden igaz, levideózta a gyanútlanul zuhanyozó Normannt.
3. De az az eset is kimaradt, amikor megengedtem Orsinak, hogy megfésüljön, és még azt is hagytam, hogy fonjon nekem egy kozsós tincset; pár nappal később pedig Béla és Ábris bekerítettek, majd igyekeztek lefogni egy újabb fésülés erejéig, több-kevesebb sikerrel.
4. Vagy amikor mindenki lelkesen igyekezett megtanulni az itthoni patkányaink teljes neveit (röviden csak Tim és Carlos, de ennél jóval hosszabb nevük volt), sőt, egyikük egy ponton Ábris vezetéknevét is megkapta, amikor javasolta, hogy csapjak még hozzá pár nevet.
5. Aztán ott volt még a Furi nevű ifissel való ismeretségem, ami a mai napig annyiban merül ki, hogy valahányszor véletlenül összefutunk, teljen el akármennyi év két alkalom között, mindig megkér, hogy "nyomassam a Jáppcuppcáppárát", azaz a klasszikus Loituma-nótát.
6. Illetve kimaradt a Botival való első találkozásom megörökítése is, pedig az is emlékezetes volt azért. Valahogy eképpen zajlott: utolsó nap, hazaindulás előtt. Ülök az ágyon, odajön egy tarajosra zselézett hajú srác, akit egész héten nem is láttam, és megkérdezi: "szevasz, te is B-s leszel?", mondom neki "Ja.", "az király, én is." - feleli, majd eltűnik.
7. Még esetleg említésre méltó lehet, hogy a hazaúton Béla kicsavarta a vonatvécé lámpájából a villanykörtét. Azóta is megvan.
Akárhogyis, a gólyatábornak a mai nappal kezdődően immár tíz (10!) éve (2006ban volt tehát), így épp itt van az ideje, hogy a következő napokban feltöltésre kerüljön a belőle készült képregény (mellesleg az utolsó pillanatban találtam meg a tábori pólót, amin rajta van a pontos dátum; eddig azt hittem, július 31én indult).
Na de további szócséplés helyett:
Über-Nosztalgiaest VII. - 9B: Gólyatábor
1. rész
Igyekeztem nagyjából napokra bontva elválasztani az oldalakat, szóval ez a megérkezésünk napja, és a következő nap hajnala. Bevezetőnek kiváló, elég jól megadja az alaphangot a továbbiakhoz.
Holnap pedig:
Über-Nosztalgiaest VII. - 9B: Gólyatábor, 2. rész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése