"Emlékezz az Uborkasalátára!"

 "...majd megöregszel, jól fog jönni."

Szóvalhogy múltkor valóban elkészült a TUFA-gyűjtemény magyar kiadása is, úgyhogy itt az ideje, hogy ide is felkerüljön az a pároldalas, ami a kötet/füzet végén debütált eredetileg.

Mint korábban arról szó esett, a válogatás a Vienna Comix apropójából készült, de akárhogy rendeztem (egy ponton az egyik kétoldalas majdnem kimaradt, de tematikailag illett a többi közé, meg nem is volt szívem kivágni), néhány üres oldal mindig maradt, meg eleve kellett is egy kötetzáró sztori, úgyhogy sebtiben papírra vetettem egy régóta felvázolt történetet, ami abszolút valós alapokon nyugszik.
Ugyanis valamikor tavaly egy rendkívüli találkozásban volt részem.
De inkább mutatom:


Én mondtam.
Ráadásul normális körülmények között az egész nem is történt volna meg, mert csak egy órával később járok arra, és valószínűleg nem ülök le. Dehát ennek így kellett lennie.
Még nem tudom, miért, de biztosan volt a dolognak valamiféle kozmikus szignifikanciája.
Talán a lényeg a kettő bölcs tanácsban rejlik.
Akárhogyis, a magam részéről immár sosem feledem az uborkasalátát!