Ötödik Jubileum I.

Tűnődtem rajta, van-e szinoníma az ötéves jubileumra, sőt rá is kerestem interneten, de nem jutottam eredményre.
Szóval hát igen.
Öt (5!) éves lett a blog.
Valami nagy dologgal is készülhettem volna, hogy méltó módon meg legyen ünnepelve, de egyelőre legyen elég a következő néhány bejegyzés.
Merthogy van pár elmaradásom, amit nem is lehetne jobb alkalmam pótolni (most nem az időről időre beígért dolgokra célzok, azokra még várni kell).

Tehát akkor, első körben egy nemrégiben általam kitalált képregény-karakter: PYRAT (a piromániás kísérleti patkány (pyromaniac labrat) rövidítése, szándékosan azzal a megtévesztési szándékkal, hogy úgy hangozzon, mintha kalóz lenne. Ennél tovább nem jutottam.) - fekete-fehér és színezett verzióban is:


Csudálatos.
Szinte azonmód jön a következő bejegyzés!

Azt hiszem, most már bármilyen hosszú bejegyzés-címet írhatnék. Legalábbis nem tűnt úgy, hogy a blogoldának szándékában lenne leállítani egy ponton, ahogy azt tette hajdanán.

Már ki is találtam hozzá egy hamis anekdotát. Tehát odament hozzá a rendőr/vadőr/halőr, megkérdezni, van-e engedélye a helyszínen pecázni, mire Fabrik, a hétköznapok hőse, csak annyit reagált:
FABRI-CSAPÁS!

Igyekeztem nem belenyúlni nagyon, de azért eltüntettem néhány más rajzolatot körülötte, és kapott egy bűbájos keretet is, már nem is tudom miért.

2013. II. 7. 2012: Lecseréltem az eredeti gondolathoz közelebb álló fekete variánsra.


Eredetileg így festett "baráti körben":


Holnap pedig:
Jubilálunk.
Merthogy öt (5!) éves a blog.
Whiiiijjjö!

Ez kicsit megkésett az aktualitásával, de még éppen érthető.

A Narrátor-ember újfent visszatér, hogy egy kicsit lamentáljon az életen.

"Deluxe Edition"

Akkor tehát, mivel már jó ideje megvan, csak a blogon való debütálása (lehet-e ezt így, hogy tulajdonképpen már fent van, csak ezúttal színesben jön, debütálásnak hívni?) előtt akartam belőle nyomtatni legalább magamnak egy kézzel fogható példányt, csak arra végül nem került sor, úgyhogy inkább nem halogattam tovább:

A Bámulatos Papírember találkozása a microsoft painttel.
Színek, árnyékok, meg ami még kell.

Akkor néhány titkos infromáció-adalék:
-Például az első oldalon a sávozott lilás eget utólag javítottam át olyanra, mert annyira megtetszett egy Hulk történetben.
-A visszatekintős rész pedig eredetileg enyhén barnás színű lett volna, afféle szépia-jelleggel, de végül a legtöbb szín esetében csak egy kicsinytég fakóbb lett.
-Volt egy másik verzió is, ahol az emlékjelenetek szürkeárnyalatosak, de szerintem így jobb.
-A kilencedik oldalt meg már akkor tudtam, hogy elrontottam, amikor elrontottam, ha nem is az egészet, a SLAKK! feliratot legalábbis.
-Viszont a nyolcadik oldal lett a legjobb, abból már a metszetek is remekül sikerültek, pedig mikor elkészültek, még azt hittem, hülyén fog kinézni a véletlenül szélesebbre hagyott paneljeivel, de mégse.

Lássuk, milyen lett:

Ez is megvolt.

Akkor a 2013as év első blogbejegyzése
a sokat sejtető színes Papírember-promó
(a linónyomat eredetije erre található).

Világvége-speciál.

Akkor most valami új: Egy kifejezetten mára készült (persze csalok, mert már tegnap megvolt) képregény, de egy szabdmegdeművészes csavarral, ugyanis az egyes képkockák utólag lettek egymás mellé ragasztva, ahogy a feliratok is a helyükre. Ezért is lehet, hogy most mind magyarul, mind angolul "élvezhető".
A színekkel meg az történt, hogy nem hallgattam a józan eszemre, és nem csak a szövegbuborékokat színeztem sárgára, de nekiestem minden másnak is. Ennek eredménye lett a mostani elképesztően szörnyedelem piros-sárga-kék-fekete-fehér színkavalkád. Wiiii!

2013. I. 12. 2115: Feltettem az átalakított, nagyjából az eredeti elképzelésre hasonlító változatokat. Is.

Narrátor-Ember: Felemelkedés

Egy újabb heroikus epizód.
Ezúttal minden a helyén, csak talán a szövegek nézhetnének ki jobban is.