Szétcsapás.

Lassan lezáródni látszik a tizenharmadik rész óta húzódó történetszál, egy őrületes revelációval, ráadásul elérkeztünk a huszonötödik -már-már jubileumi- epizódhoz!
(mindezt -bár semmi köze ehhez, de azért csak meg kell említeni- Stan Lee születésnapján, de erre még visszatérek.)

Összecsapás.

Összecsapás?

Összecsapás!

Laterna Magica. vagy valami hasonló.

Néhány Green Lantern rajzocska, a Green Lantern VS Green Lantern ötletből keletkezve (mindig csak Hal Jordant találtam el, Alan Scott sosem jött össze).
Fent egy klasszikus változat, szépen ceruzával színezve, mellette egy modernebb gépi színezésű (gagyibb) verzió.
Lent pedig ezek eredeti szkennjei:



és még egy régi vázlat:



Na igen.
Majd valamikor visszatérek a témához.

2014. VII. 19. 1705 - Az egyik fenti rajz némileg módosított változata, amin talán át is jön a poén
(2015. VI. 14. 1850 - szürkére színeztem a hátterét, hogy kinézzen valahogy):

Mighty Mortal Kombat Rangers

Ha már nővérem kérésére a legutóbbi bejegyzésben lévő képet is feltettem, akkor úgy illenék, hogy ez is kerüljön ide (a fejek nemes egyszerűséggel paintben lettek beillesztve, aztán utólag még állítottam kicsit a kép kontrasztjain, miegyében, hogy "összeérjenek" a színek):

Az alapkoncepció az volt, hogy a Mortal Kombat ninja-karakterei eleinte mind ugyanúgy néztek ki, csak más színben, amiről nekem akarva-akaratlanul is a Power Rangers jutott eszembe, ahol szintén mindegyik karakter ugyanúgy nézett ki, csak más színben. Ráadásul a színek is majdnem mind ugyanazok (bár a feketét átszíneztem lilára Rain miatt.)
Az már csak apró érdekesség, hogy a legújabb Mortal Kombat játékban a fenti karakterek (Scorpion, Sub-Zero, Reptile, Ermac, Rain) már mind teljesen önálló egyéniségek, az egykori egyformaságnak legfeljebb apró nyomait magukon hordva.

Csudálatos.

A második Thor-film hazai premierjéhez időzítve.

"Egy gyűrű mind felett"?

Múltkor végre vettem tust, így elkezdtem gyakorolni a tuskihúzást, mint olyat. Persze nem akármivel, hanem néhány időközben felgyülemlett -valamiért- Green Lanternes ötletem megvalósításával.
Összesen három kép lenne, ebből egyelőre egyet teszek fel ide, mert a maradék kettőből az egyik mindig csak félig sikerül, a másikba meg még nem kezdtem bele.

Lássuk tehát: Mi lett volna, ha azt a bizonyos gyűrűt nem Hal Jordan, hanem valaki egész más találta volna meg?

Legközelebb összecsapás!

Hamarosan összecsapás!

Mialatt az Albínó Aligátorember az utca emberétől érdeklődik a Narrátor-ember holléte felől, említett hősünk hazafelé tart, természetesen limuzinban, saját sofőrrel.

A negyedik képkockán a "főhős" az ablakon könyökölne ki.
Eléggé el lett szabva, de most már mindegy.

Zsaru magazin és nyakpárna.

Miközben A Dühöngő Szarvasbogár és az Albínó Aligátorember dűlőre jutnak egymással, a Narrátor-ember végre visszatér.

2013. X. 15. 1624 - Javítottam kicsit az első képkockán.

Más irányokban történő "tehetségcsillogtatás" tizenhét.

Éteri muzsika lengte körül a folyosókat, termeket.
Az emberek átszellemülten, áhítatos -vagy méginkább: ájtatos- képpel hallgatták. Néhányan még a szemüket is lecsukták egy pillanatra, hogy még jobban átérezzék a csodás "szférazenét".


Így álltak jó tíz percig, míg rájöttek, hogy a kapucsengő szól.

Ezt meg eddig valamiért nem tettem fel. Érdekesség, hogy ez lesz a századik "miegyéb" kategóriás bejegyzés a blogon.

Ezt még a múltkor elmulasztottam beszkennelni.

Egy újabb Gonosz Toka vázlatka, vagy hasonló.



(mellékes megjegyzés: ezúton létrehozom a "hérosz'." címkét, hogy a saját fejlesztésű hősök és antihősök mégisinkább odakerüljenek, ne a "szuperhősök jobbra-balra" címke alá, ahova eddig.)

Látjátok a vakfoltot?

A Dühöngő Szarvasbogár és az Albínó Aligátorember "párbaja" folytatódik!
A következő részben várhatóan visszatér a címszereplő, azaz a Narrátor-ember.

Más irányokban történő "tehetségcsillogtatás" tizenhat: Kis magyar utópia.

Hirtelen történt.
Pontosabban nyilván nem egyik pillanatról a másikra, hanem fokozatosan kellett bekövetkeznie, csak eddig senki nem vette észre. Mindenesetre a felismerés, a rádöbbenés hirtelen volt.
Eltűntek a kalauzok és jegyellenőrök.
Nem voltak se a buszokon, se a villamoson, de még a metróban sem.

A bliccelő tömegek egy emberként sóhajtottak fel, majd hosszú, tömött sorokba álltak, hogy kilyukasszák tartalék-vonaljegyeiket.

Science Fiction Double Feature

Két korábban feltétlenül maradt holmi, science-fiction témakörben:

Az első csak egy kósza ötlet, ami a vallásos témájú sci-fi történeteken való elmélkedés közben jutott eszembe.


A másik meg egy kétórás semmittevési periódus félidejében készült el egy papír-zsebkendőre, mindenféle mögöttes gondolat nélkül. Valahogy ez lett a vége.


(Hogy teljes legyen az élmény.)

Az Albínó Aligátorember lecsap!

Mivel az Albínó Aligátorember albínó, ezért a színezés is olyan döglött.
2013. IX. 2. - Ezt is lecseréltem egy jobban sikerült, kevésbé döglött színvariánsra.

és szép fokozatosan(?) eljutunk odáig, hogy már(?) nem vesszük komolyan a "félelmetes" Dühöngő Szarvasbogarat.

Egyébként ezt később kiszíneztem másként is,
de végül mégisinkább az első nekifutás mellett döntöttem.
Nem különbözött amúgy sokban, a nő szövegbuborékjai kék helyett slájmzöldek lettek,
a rikító rózsaszínek pedig tompa narancsok.
2013. IX. 2. - Feltettem a módosított változatot, mert az mégiscsak jobban néz ki, na.

Más irányokban történő "tehetségcsillogtatás", bohém tizenötös.

-Figyelj csak, te tudod, mi az, hogy rapszódikus?
-...az nem az olyan fajta rap-zene, ami szódával elmegy?
-Már úgy érted, mint mondjuk Eminem?
-Pontosan! Vagy mint Vörösmarty.

(Módosítva: másnap ('13.08.08.))

Továbbra is a címszereplő nélkül.

Továbbra is A Dühöngő Szarvasbogáré a főszerep.

Ezúttal a címszereplő nélkül.

A Narrátor-ember is W*ZZAir-rel repül.

Ismét feltűnik a korábbról már ismert pentaklopsz, illetve megjelenik egy új ellenfél,
akiről a folytatásban több is kiderül majd.

(a feliratok túl kicsik és még rondák is, úgyhogy nehezebben olvashatók, mint máskor.)

Ezt először az íróasztalom lapjára firkantottam, aztán megláttam benne a lehetőséget, és továbbgondoltam.

 Egy nem minden rasszizmust nélkülöző rajzocs', az úgynevezett VíziNéger.
Eredetileg nem annak szántam, de valahogy az lett.

Lent pedig a vágatlan verzió, egy hasonló hallal:

Ebből is tizenkettő egy tucat.

Ezúttal a színek terén sem erőltettem meg nagyon magam, de attól még nem vészes.
Legalábbis a szokott színvonalat (értitek, nudge-nudge) hozza.
A következő majd remélhetőleg jobb lesz.

Második kámeó.

Folytatódik az előző képsor.

Ennek is hamarosan lesz egy folytatása, csak még be kell szkennelni, meg kiszínezni.

Szomód City Hero "B" változat.

Amint azt a címből is lehet sejteni, a korábban már feltett "Szomód City Hero" alternatíváját lehet alább megtekinteni. Legott.
Míg az eredeti -a továbbiakban "A" változat- ötlete már korábban körvonalazódott bennem, addig a mostani, "B" változat csak akkor vert tanyát agyam zeges zugában, mikor épp' befejeztem az "A" változatot.
A napokban pedig visszatértem hozzá, hogy mégiscsak be legyen fejezve, ha már.
Ugyan a "végleges" verzión mind a rövidülés, mind a tipográfia (ami lényegében az "A" változatról lett áttéve, minimális módosításokkal) valami rettenetes, vígasztaljon mindenkit az a tudat, hogy elsőre még annál is rosszabb volt.
Lássuktehát.

Ez volt az alap:


Majd ez lett belőle:


Némileg javítva:


és a végeredmény:



Na, igen.
(a képen egyébként Szomód egyik már-már pszeudo-emblematikus, kult-ikonikus, közönségkedvenc törzsalkoholistája látható. Fabrik azt mondta, a bicikli elmaradhatatlan kellék az ő esetében.)

Ezt pedig a pankráció és Dickens szerelmeseinek.

Ez azt hiszem még onnan indult, hogy magyarul a WWE-pankrátor Ryback szlogenje ("Feed Me More") "Ké-Rek Még"-re volt fordítva, ami miatt nővérem (R) feltételezte, hogy bizonyára Twist Olivér klasszikus mondatára utal.
Legalábbis azt hiszem, így volt.

Más irányokban történő "tehetségcsillogtatás". ~13 (majdnem tizenhárom, de inkább tizennégy.)

A mű címe csak ennyi volt: Allegória:Élet.
Az igazat megvallva, bárhogy néztem, nem tudtam rájönni, miképp' is lesz belőle egy tulajdonképpeni allegória-kettőspont-azélet, így amint alkalmam nyílt rá, megkértem a művészt, ugyan magyarázza már el nekem, egyszerű átlagembernek az alkotásában rejlő szimbolizmust.
Megtette.
Ezután rögtön értelmet nyert az a szögekkel televert deszka.

További hősök (pontosabban a már ismert hősök, továbbra is).

Még néhány vázlatszerű akármi. Már két és fél hete fel kellett volna tennem őket.
A Gonosz Toka, a Narrátor-Ember és a Hangeffekt-Ember.

Mindörökké Narrátor-Ember.

Narrátor-Ember, kilencedik rész.
Visszatér az ötödik részben futólag látott gonosztevő,
és az előző részek pentaklopsza, vagy mifenéje.

Még néhány:

További Gonosz Toka és társai vázlatkák.

Lebernyeg.

Még néhány Gonosz Toka vázlat/skicc/rajzocska/ahogy tetszik, mindenféle magyarázat nélkül.

Szomód City Hero.

A fenti címet én javasoltam Fabriknak, aki elektronikus zenéket csinál hobbiszinten, DJ Fabrico néven (innen a Fabrik név), majd leírtam neki, hogyan is képzeltem el a borítót - egy digitális "festmény", amin ő, hóna alatt egy lemezzel, a lenyugvó nap sugaraiban áll, mögötte csodás vidéki látkép. Valójában már korábban kiötöltem (nagyjából a Fabriquamannel egy időben) az alapokat, de most végre el is készült egy rendes változata.
Ez látható alant (pontosabban a második nekifutás, de az elsőt végül nem fejeztem be, így az fel se kerül):



Ám Fabrik utólag szólt, hogy a lemez a kezében inkább tűnik kispárnának, mint bakelitnek tokban, illetve ő azt hitte szőlőültetvényt akartam a háttérbe. Ezeket aztán kijavítottam, és ez lett belőle:



Csináltam egyébként tipografált verziót is:



Akárhogyis:
Pöpec, vagy mi.